Csodálatos tájakon jártak a PG diákjai Erdélyben

A Szent Benedek Általános Iskola, Középiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi PG Tagintézményének és a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola diákjai március 18 -26 között az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő által kiírt Határtalanul pályázaton nyert támogatásnak köszönhetően felejthetetlen, élményekben gazdag utazáson vehettek részt.

Az összeállított program megvalósítására 4.796.250 Ft támogatást nyertünk, amit a kiskunfélegyházi csoport erdélyi és a székelyudvarhelyi csoport magyarországi utazására fordíthattunk.

Pályázatunk címe – „A szülőháztól az emlékhelyig. Kunok és székelyek Petőfi Sándor és Arany János tiszteletére, a legendák, mondák és regék útján.”- is jelzi, hogy iskolánk tanárai és diákjai mindig is kiemelten fontosnak tartották Petőfi Sándor emlékének ápolását.

A kiskunfélegyházi csoport programokkal bővelkedő utazása március 18-án kezdődött, amikoris a rendkívül rossz időjárási előrejelzések ellenére elindultunk.  Az út során látogatást tettünk Nagyszalontán és megtekintettük a Csonka-toronyban berendezett Arany János Emlékmúzeumot, amely Románia legrégebbi magyar irodalmi múzeuma. Látogatásunknak a legnagyobb magyar balladaköltő születésének 200. évfordulója adott különleges aktualitást.

Már az érkezésünk utáni első napon nagy szeretettel fogadtak bennünket a partneriskolában, s a kezdeti feszültség rövid idő alatt elillant, a városnéző sétán is közösen vett részt a két csoport, ahol a helyi diákok örömmel mutatták meg nekünk városuk büszkeségeit.

A Erdélyben töltött 5 nap alatt gyönyörű helyeken jártunk, többek között felsétáltunk Szejkefürdőn Orbán Balázs sírjához a 14 díszes székelykapu alatt, kirándultunk a Gyilkos-tóhoz, majd a vadregényes Békás-szorosba látogatunk, ahol az Alföldhöz szokott szemünk nem győzött betelni a csodálatos hegyvidéki táj látványával. Miután a parajdi sóbánya jótékony levegőjén eltöltöttünk néhány kellemes órát, hatalmas sétát tettünk a Medve – tó és a többi sós tó körül. Az igencsak télies időjárás –szakadó hó volt – nem szegte kedvünket. Sőt a kialakuló hógolyócsata további élményekkel gazdagította az utazásnukat.

Természetesen felkerestük a Petőfihez köthető emlékhelyeket is, ahol tiszteletünk jeléül koszorúinkat is elhelyeztünk. A székelykeresztúri Petőfi – körtefa mellett állva emlékeztünk meg az 1848 –as eseményekről. A Gyárfás kúriában, ahol a mindmáig elevenen élő Petőfi – legendakört és Petőfi – kultuszt mutatják be, Petőfi utolsó estéjéről elmélkedhettünk. Végigjártuk Petőfi menekülésének feltételezett útvonalát, s a végén kikötöttünk az Ispánkútnál, ahol utoljára látták életben a költőt. Utazásunk utolsó állomásaként megtekintettük Segesvár világörökségi óvárosát, ahol egykor a ma már Kiskunfélegyháza város központjában álló Petőfi – szobor állt.

A sok közös kirándulás során barátságok is születtek, így nagy örömünkre szolgált, hogy Magyarországon kellemes közös programokkal fűzhettük szorosabbra a két diáksereg közötti barátságot, hiszen a két csoport március 22-én együtt érkezett meg Kiskunfélegyházára.  Az itt együtt töltött napok alatt Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán kerestük fel a Petőfi – emlékházakat és – múzeumokat. Kirándulást tettünk a bugaci pusztán, ahol a kiskunsági pásztorok életét, hagyományos szerszámait, eszközeit és a környék természeti értékeit mutatják be a pásztormúzeumban, illetve megcsodálhattuk a bugaci csikósok fergeteges lovasbemutatóját is. Kecskemét belvárosát büszkén mutattuk meg vendégeinknek, s nagy örömmel kísértük el őket az Ópusztaszeri emlékparkba is, ahol a Feszty – körkép látványa kápráztatott el bennünket.

A pizzázás, mozilátogatás során szerzett közös élmények egyre szorosabbá fűzték a kapcsolatot a diákok között, így érthető, hogy az erdélyi csoport hazaindulásának előestéjén fájó szívvel vettünk tudomásul, hogy véget ért ez a csodálatos néhány nap,  a viszontlátás reményével búcsúztunk egymástól.

« 1 A 2 »